A 2023-as harmadik negyedévi hitelezési index értéke közelít a 2022-es harmadik negyedévi értékhez, tehát ez alapján úgy tűnhet, a hitelezési piacon a csökkenés megállni látszik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a bázishatást, hiszen az egy évvel korábbi, már alacsony szintekhez képest csökken csak a visszaesés mértéke, így az egyre rosszabb bázisadatok miatt várhatóan egyre dinamikusabb emelkedést láthatunk majd, ha elkezd felfutni a hitelezés. Ez utóbbira jó példa a vállalkozási szegmens, ahol éves összehasonlításban már növekedés tapasztalható, de a kiugró 2023-as szám csak a nagyon alacsony 2022-es harmadik negyedévhez képest ilyen látványos, megközelítőleg a 2021-es harmadik negyedév számaihoz tért vissza a piac.

2023 harmadik negyedévében lakossági oldalon az új szerződések darabszáma nagyságrendileg megegyezik a 2022-es év azonos időszakának adatával, azonban a szerződött összeg tekintetében 15%-os visszaesés tapasztalható. Ugyanakkor az idei év második negyedévéhez képest összegszerűen már 10%-os növekedés látható, ebben szerepet játszhatott a hitelkamatok enyhe mérséklődése is. A személyi hitelek iránt továbbra is stabil a kereslet, szerződéses összeg tekintetében 11%-os a növekedés az előző év azonos időszakához képest, de az idei év előző negyedévéhez viszonyítva is 6%-os emelkedés tapasztalható. Érdekesség, hogy a babaváró hitelek iránt az idei évben jelentősen csökkent a kereslet, de a második negyedévhez viszonyítva Q3-ra 39%-kal nőtt a kihelyezett összeg, amelynek egyik oka, hogy 2024-től jelentősen szűkül a támogatott konstrukció igénylésére jogosultak köre. A lakáshitelezés több éves mélyponton van. 2022 azonos időszakához képest 41%-kal csökkent a kihelyezés volumene, de meg kell említeni, hogy a korábbi időszakok lakáscélú hitelkereslet csökkenése megállni látszik. 2023 Q2-höz képest 6%-os növekedés tapasztalható szerződésés összegben, talán a magas kamatok miatt elhalasztott lakásvásárlások elkezdtek megvalósulni.

2023 harmadik negyedévében vállalkozási oldalon az új szerződések darabszámának tekintetében 42%-os növekedés mutatkozott a 2022-es év azonos időszakához képest, míg a szerződéses összegek tekintetében 11%-os az emelkedés. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt a pozitív képet erősen árnyalja a bázishatás. Negyedéves összevetésben vizsgálva a számokat az derül ki, hogy az összes vállalkozási hitelkihelyezés volumene 25%-kal esett vissza az idei év második negyedévéhez képest, a darabszámokat tekintve stagnáló adatot látunk. Továbbra is hangsúlyosak a kamattámogatott konstrukciók, valamint a deviza alapú finanszírozás a vállalkozási szegmensben. 2023 harmadik negyedévében a piaci kamatozású hitelkihelyezések 47%-a volt deviza alapú. A piaci kamatozású hiteleknél a forgóeszköz-finanszírozásra továbbra is van igény, de a beruházási célú finanszírozásoknál még nem látunk élénkülést, hiszen ezen a kamatszinten nem szeretnének hosszútávra elköteleződni a vállalkozások. A forinthitel piacon kis mértékben megindult a kamatok csökkenése, de olyan magas szintről indulnak, hogy feltehetően hosszabb idő alatt csökkennek a vállalkozások által jól kigazdálkodható szintre.

A teljesítési index értékeit tekintve az elmúlt években fokozatosan javult a fizetési fegyelem a hitelpiac egészét tekintve, de a Covid időszakában indult fizetési moratóriumok révén számos finanszírozás esetében nem is kellett teljesíteni a finanszírozó felé, azaz nem is lett volna mérhető a fizetési fegyelem romlása. Emiatt jelentős volt a bizonytalanság azt illetően, hogy a moratórium 2023 eleji kivezetése (kivéve az agrár szektort) nem okoz-e gyors és látványos felfutást a késedelmek terén, de ezzel éppen ellenkezőleg, 2023 első, második és harmadik negyedévében is tovább csökkent a rosszul teljesítő szerződések aránya a 2019-es bázisévhez viszonyítva. Mind a magánszemélyek, mind a vállalatok teljesítését jelentős mértékben segíti a kamatstop lehetősége, amely a változó kamatozású hitelek esetén jelent komoly hozzáadott értéket. A fizetési fegyelem évek óta tartó fokozatos javulásában közrejátszhat az egyre tudatosabb hitelfelvétel is.

A BTI-L mutató Q3-as értékét tekintve elmondhatjuk, hogy az újonnan megjelenő nem teljesítések száma alapján 2023 harmadik negyedévében tovább javult a fizetési fegyelem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A mutató értéke stagnálást tükröz az előző negyedévhez képest, mivel egész számban határozzuk meg tizedes bontás nélkül, de a konkrét adatokat összevetve minimális mértékű javulást látunk. Természetesen ebben az eredményben is megjelenik a kamatstop kedvező hatása. A 2022-es év végétől jelentősen megnövekedett életviteli költségek és a fizetési moratórium tavaly év végi kivezetése miatt volt egy olyan negatív várakozás, hogy a 2023-as év második felétől lehet számítani teljesítési problémákra, de ez szerencsére nem igazolódott be, ehelyett a jelenleg vizsgált időszakban újra csökkent a nem teljesítő szerződések száma, így folytatódott a 2021 óta tartó javuló tendencia. Ez azt jelenti, hogy évek óta folyamatosan javul a lakosság teljesítési indexe.

A BTI-V mutató a vállalkozási fizetési fegyelem folyamatos változását jelzi. A 2023-as harmadik negyedévi 46%-os értéke alapján elmondhatjuk, hogy az újonnan megjelenő nem teljesítések számát tekintve javult a fizetési fegyelem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A trendet tekintve megállapítható, hogy az elmúlt években stabilan 45 és 50% közötti értéket vesz fel a mutató, melynek egyik oka a kiszámíthatóbb, fix kamatozású konstrukciók térnyerésében keresendő. A nem teljesítő szerződések a 2022-es év azonos időszakához képest mind darabszám, mind szerződése összeg tekintetében közel azonos értéket mutatnak. A bizonytalan gazdasági helyzet, a magas inflációs környezet, a romló forint árfolyam  és az energiaárak alakulása a vállalkozásokat is jelentősen sújtotta, ahogy a moratórium kivezetése is (kivéve agrár), de még ezen tényezők együttes hatására sem történt trendforduló, azaz nem növekedett a vállalkozási teljesítési index. Ez optimizmusra ad okot, így várhatóan a következő időszakban sem történik majd drasztikus változás a fizetési fegyelemben.  

A BAM-L mutató 83%-os értéke alapján elmondható, hogy 2023 harmadik negyedévében csökkent a lakossági szektor hitelezési aktivitása a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A mutató komplexitását jelzi, hogy nem csupán az adott negyedévben keletkezett új hitelszerződések darabszámát, hanem a fennálló szerződésekkel kapcsolatos üzleti jellegű módosításokat, valamint az információkéréseket (saját, valamint az üzleti hiteljelentés kéréseket) is alapul veszi. A mutató megmutatja a piac valós aktivitását, amelyet nem csak egyetlen oldalról vizsgál. A 2019-es „aranykort” követően láttunk aktívabb és kevésbé aktív negyedéveket. 2022 második felétől kezdve a mutató tartja a 80% körüli szintet.

A BAM-V mutató 102%-os értékét tekintve azt látjuk, hogy a 2019-es bázisévhez képest minimálisan aktívabb időszakot hozott 2023 harmadik negyedéve is. A mutató nem csupán az adott negyedévben keletkezett új hitelszerződések darabszámát, hanem a fennálló szerződésekkel kapcsolatos üzleti jellegű módosításokat, valamint az információkéréseket (saját, valamint az üzleti hiteljelentés kéréseket) is alapul veszi. A mutatóval nem csupán a szektor aktivitását, hanem az alkalmazkodását is tetten tudjuk érni. A már meglévő állomány üzleti módosításának alakulása jelzi a bankok és ügyfeleik együttműködését, illetve kompromisszum képességét is.

A BKM-L mutató alapvetően két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a természetes személynek volt-e a negyedév alatt fennálló mulasztása, másrészt, hogy volt-e a törlesztési módból adódóan felmerült fizetési problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a lakossági szegmensen belül. 2023 harmadik negyedévére sikerült jelentős javulást elérni, ezzel tovább folytatódott a javuló tendencia. A problémás szerződések túlnyomó részét továbbra is a személyi hitelek adják, 2023 harmadik negyedévében ez az arány 72% volt.

A BKM-V mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a vállalkozásoknak volt-e a negyedév alatt fennálló fizetési késedelme, másrészt, hogy volt-e a szerződés állapot szerinti fizetési problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a vállalkozási szegmensen belül. A BKM-V 2023 harmadik negyedévében 32%-kal több problémás szerződést mutat a 2019-es év átlagához képest. A problémás szerződések számát tekintve negyedéves dinamikában is tetten érhető egy lassú növekedés az idei év eleje óta.

A BVI-L index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a lakossági szegmensben. A fizetési moratórium, illetve a kamatstop olyan állami eszközök voltak, amelyek mind az ügyfelek fizetési képességének fenntartását célozták meg. Ennek eredményeképpen a lakossági viselkedési index folyamatosan javult, azonban ez a tendencia megtorpanni látszik. Az elmúlt időszakban a kedvezőtlen inflációs és kamatkörnyezetben a családok óvatosabbak voltak a hitelfelvétellel, mivel sokuknál veszélybe került a családi költségvetés egyensúlya. A korábbi megtakarítások ezidáig még segítséget nyújthattak, de a lakosság megtakarítás-állományának jelentős csökkenése miatt akár trendfordulót is jelezhet a viselkedési index Q3-as értéke.

A BVI-V index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a vállalkozási szegmensben. Az állami szerepvállalások a vállalatok részére is pozitív lehetőséget tartalmaztak, 2022 Q4-ig a vállalkozások viselkedési indexe javult is. A megfizethető támogatott finanszírozás, a korábbi hitelek kedvezőbb kamatozású hitelre cserélése olyan lehetőség volt, amely sok vállalkozás helyzetét javította. A magas infláció, illetve a megemelkedett energiaköltségek a vállalkozások egy részénél komolyabb gondot okoztak, amely a viselkedési indexet tekintve is megmutatkozik. 2023 Q1 trendforduló volt, mivel öt negyedévnyi csökkenés után újra nőni kezdett a problémák száma, a vállalkozások hitelezéssel kapcsolatos viselkedése romlott, és ez a tendencia a 3. negyedévben is folytatódott.