Az előző negyedévben látott hatalmas ugrás most ugyan elmaradt, de éves össze­ve­tésben további, jelentős emelkedés érzé­kel­hető az új hitelszerződések megkötésének tekintetében. Bár a növekedés mértékének a 2021 Q2-es 162%-os értékét nem sikerült meg­közelítenie, de a 2020 Q3-as negyedévhez képest mégis komoly javulás érzékelhető. Jelentősebb „fékezés” a vállalati szeg­mens­ben volt érzékelhető, de a lakossági szektor dinamikája is kissé visszaesett. A jövő te­kin­tetében számolni szükséges az ingatlanpiac és a kapcsolódó ágazatok helyzetének ala­ku­lásával, mivel ez a szegmens a vál­lal­kozási és lakossági hitelezés egyik leg­je­len­tősebb motorjának számít. Ez mellett nem le­het fi­gyel­men kívül hagyni az alapanyag hiányt, amely a hitelezést is visszavetheti. Ha például nincs gép, amit meg lehet vásárolni, akkor nincs szükség a hitelre sem. Komoly problé­mát jelenthet még az energia válság és az infláció, amelyek jelentős mértékben átren­dez­hetik a gazdaság működését.

A BHI-V értéke 2021 Q2-es 135 %-os értéket követően Q3-ban pici megtorpanást mutat, mivel az új vállalati szerződések szá­mával kapcsolatos index 93%-on áll. Bár a je­lenlegi negyedéves teljesítmény elmarad 2020 ha­sonló időszakához képest, és 2021-es ne­gyed­éveket tekintve a legrosszabb ered­­mény, éves összevetésben 2021 első há­rom negyedéve 6%-ot meghaladó növe­ke­dést mu­tat az új hitelszerződések da­rab­szá­mában 2020 hasonló időszakához képest. Tehát idén a vállalati finanszírozás is felül tel­je­sít. Bár a Növekedési Hitelprogram nyáron kivezetésre került, a bankok jelenleg is széles eszköztárral rendelkeztek a felmerülő hitel-kereslet kiszol­gálására. A piaci finanszíro­zá­son kívül ilyen le­het az MFB, az EXIM, a Ga­ran­tiqa, vagy akár a KAVOSZ programjai. Ami érdekes, hogy amíg tavaly a gazdaság le­ál­lá­sa és újra in­dulása miatt az első három ne­gyedév növe­kedési pályát mutatott az új kö­tésű hitelek darabszámát illetően, addig idén ez a trend megfordult és az első három ne­gyed­év csök­ke­nő pályát mutat. A kérdés az lehet, hogy az idei utolsó negyedévre kell-e még kereslet visszaesésre szá­mítani a gaz­da­sá­gi környezet hatásainak függvé­nyében.

Lassuló, de még mindig dinamikus lakossági hitelfelvétel volt jellemző a piacon az elmúlt negyed évben. Ez annak is köszönhető, hogy a jegybanki kamatemelések miatt drágultak ugyan a lakáshitelek, de a bankok még nem érvényesítették azt jelentős mértékben. Éves összevetésben az új lakossági hiteleknél to­vábbra is jelentős meglódulásról beszél­he­tünk, hiszen a 2021 Q3-as időszak 119%-os szin­­ten áll. Még mindig népszerűek a támo­gatott programok, de például éves alapon a babaváró hitel már a 2020 Q3-as szint alá süllyedt. A lakáshitelezés továbbra is jelentős méreteket ölt, már túlszárnyalta a pandémia előtti 2019-es csúcsot is. Érdekes lehet a lakáshitelezés következő időszaka, hiszen az október 4-én elinduló Zöld Otthon Program nagyon olcsó finanszírozási lehetőséget kínál. A 0%-os kamatozású zöld CSOK-hitelnél a leg­­nagyobb indikátor az lesz, hogy lesz-e ele­gendő feltételeknek megfelelő ingatlan. Bár a személyi kölcsönök várható drágulása vissza­­vetheti a hitelfelvételi kedvet, de plusz lehetőségként például ismételten elérhető lesz a Diákhitel Plusz.