A 2023-as év első negyedévének vonatkozásában elmondhatjuk, hogy az index értéke elmaradt a 2022-es év első negyedévéhez képest. Általános lassulás figyelhető meg a hitelpiacokon, ami természetes jelenség egy olyan időszakban, amikor a gazdasági kilátások romlása, bizonytalanabbá válása tapasztalható, ami globálisan is magas inflációval és kamatkörnyezettel párosul. Az új szerződések számának visszaesése továbbra is tart mind a lakossági, mind pedig a vállalkozási oldalon. A kormányzati vállalati hitelprogramok (a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram (BGH), illetve a Széchenyi Mikrohitel Max+) tompítják a csökkenést. Lakossági oldalon az új szerződések darabszáma és volumene visszaesett, de a volumen sokkal jelentősebben. A vállalkozási oldalon viszont a szerződésszám csökkenés mellett a volumen nagyon jelentős (61%) növekedést mutat, amely az átlagos finanszírozott összeg jelentős növekedését is jelenti.

2023 első negyedévében lakossági oldalon az új szerződések darabszámának tekintetében kis elmaradás mutatkozott a 2022-es év azonos időszakához
képest. Érdekesség, hogy a kihelyezett összeg tekintetében az elmaradás sokkal jelentősebb. Míg a megkötött új szerződések darabszámát vizsgálva azt láthatjuk, hogy a csökkenés mindössze 7%-os, a szerződéses összegek volumene 39%-ot esett az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ennek egyik oka a magas hitelkamatokban keresendő, hiszen ez magasabb törlesztőt eredményez, ami miatt azonos törlesztő mellett kisebb összegű hitel vehető fel, mint korábban, így különösen az ingatlanhitel és a gépjármű lízing iránt csökkent drasztikusan a kereslet.
Ugyanakkor a magas infláció, beleértve a megugró energiaárakat is, szintén óvatosságra inti a hitelfelvevőket, hiszen az infláció hatását a teljes saját költségvetésükbe bele kell kalkulálni és a bérek emelkedése jóval lassabban követi az árak emelkedését. Végeredményben, az első negyedévben
az új babaváró kölcsönök száma 68%-kal, míg a lakáscélú hiteleké 56%-kal csökkent.

A vállalati szektort is rosszul érinti a hitelkamatok emelkedése, ami az inflációval és a magas energiaárakkal együttesen azonnali költségnövekedést jelent
számukra. Emiatt nagyon jelentős a kamattámogatott konstrukciók valamint az euró alapú finanszírozás szerepe. Az euró alapú finanszírozás ugyanakkor csak a természetes euró fedezettel, azaz euró árbevétellel rendelkező vállalatok számára jelenthet menekülő utat, de a vállalati szektorban így is tovább folytatódott a súlyponti átrendeződés a devizahitel volumenének növekedése révén. 2023 Q1-ben már több devizahitel kihelyezés történt, mint forint alapú. A kihelyezések összértékét jelentős mértékben befolyásolja néhány egyedi, kiemelkedő összegű tranzakció, mint például a Vodafone vásárlásához kapcsolódó óriáshitel, de az átlagos ügyletértékeket növelte az is, hogy az infláció és a magas HUF/EUR árfolyam direkt módon emelte a beruházások összköltségét. Az állam által támogatott kamatozású konstrukciók mélyen infláció alatti kamatszintje is a magasabb finanszírozott összeg irányába terelte a likviditás bővében levő vállalatokat is, hiszen a fizetendő kamatnál magasabb kamatra tudta lekötni a pénzét.

Az elmúlt években a számok szintjén fokozatosan javult a fizetési fegyelem a hitelpiac egészét tekintve, de a Covid időszakában indult fizetési moratóriumok révén számos finanszírozás esetében nem is kellett teljesíteni a finanszírozó felé, azaz nem is lett volna mérhető a fizetési fegyelem romlása. Éppen ezért volt jelentős bizonytalanság azt illetően, hogy a moratórium 2023 eleji kivezetése nem okoz-e gyors és látványos felfutást a késedelmek terén, de ezzel éppen ellenkezőleg, 2023 első negyedévében tovább csökkent a rosszul teljesítő szerződések aránya a 2019-es bázisévhez viszonyítva. Mind a magánszemélyek, mind a vállalatok teljesítését jelentős mértékben segíti a kamatstop lehetősége, amely a változó kamatozású hitelek esetén jelent komoly hozzáadott értéket.

A BTI-L mutató 52%-os értékét tekintve elmondhatjuk, hogy az újonnan megjelenő nem teljesítések számát tekintve 2023 első negyedévében javult a fizetési fegyelem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. Természetesen ebben az eredményben is megjelenik a mulasztások növekedésének mesterséges gátja, a fizetési moratórium, illetve a kamatstop intézménye. Az energiaárak növekedése, a kiemelkedően magas infláció 2022-es év végére jelentősen megemelkedett életviteli költségeket hozott, amely indokolhatta volna a teljesítési nehézségek számának emelkedését. Viszont az a tény, hogy a moratórium 2022 végével szűnt meg, illetve a mulasztás 90 napos alapfeltétele miatt a moratóriumot igénybe vevő adósoknál leginkább a 2023-as év második negyedévétől lehet számítani a problémákra azt sugallja, hogy a vártnál jobb eredmény bőven „benne van a pakliban”. A 2023-as év első negyedévében újra csökkent a nem teljesítő szerződések aránya, így folytatódott a 2021 óta tartó javuló tendencia. Ez azt jelenti, hogy 8 negyedéve folyamatosan javul a lakosság teljesítési indexe.

A BTI-V mutató gyakorlatilag egy „domborzati minta”, amely a vállalkozási fizetési fegyelem folyamatos változását jelzi. A 2023-as első negyedévi 47%-os értékét tekintve elmondhatjuk, hogy az újonnan megjelenő nem teljesítések számát tekintve javult a fizetési fegyelem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. Ráadásul a trendet tekintve megállapítható, hogy az elmúlt években stabilan 45 és 50% közötti értékeket vesz fel a mutató, egyrészt a moratóriumnak köszönhetően, másrészt a kiszámíthatóbb, fix kamatozású konstrukciók térnyerése miatt, melyek esetén biztosan lehet kalkulálni a fizetési kötelezettség mértékével. A gazdasági helyzet és azon belül is az energiaárak alakulása a vállalkozásokat is jelentősen sújtja, főképpen az energiaintenzív iparágakban. Örömteli, hogy egyelőre a magas inflációs környezet, valamint romló forint árfolyam mellett sem növekedett a vállalkozási teljesítési index, sőt a hatások öszszessége sem okozott trendfordulót. Tehát a fizetési fegyelemben drasztikus változás jelenleg nem történt.

A BAM-L mutató 77%-os értéke alapján elmondható, hogy 2023 első negyedévében tovább csökkent a lakossági szektor hitelezési aktivitása. A mutató komplexitását jelzi, hogy nem csupán az adott negyedévben keletkezett új hitelszerződések darabszámát, hanem a fennálló szerződésekkel kapcsolatos üzleti jellegű módosításokat, valamint az információkéréseket (saját, valamint az üzleti hiteljelentéskéréseket) is alapul veszi. A mutató megmutatja a piac valós aktivitását, amelyet nem csak egyetlen oldalról vizsgál. A 2019-es „aranykort” követően láttunk aktívabb és kevésbé aktív negyedéveket. A hitelezés 2022-ben kezdődő visszaesése azt is jelenti, hogy a lakosság aktivitása is csökkenő pályára került.

A BAM-V mutató 103%-os értékét tekintve azt látjuk, hogy a 2019-es bázisévhez képest, és az előző negyedévhez képest is minimálisan aktívabb időszakot hozott 2023 első negyedéve. A mutató nem csupán az adott negyedévben keletkezett új hitelszerződések darabszámát, hanem a fennálló szerződésekkel kapcsolatos üzleti jellegű módosításokat, valamint az információkéréseket (saját, valamint az üzleti hiteljelentéskéréseket) is alapul veszi. A mutatóval nem csupán a szektor aktivitását, hanem az alkalmazkodását is tetten tudjuk érni. A már meglévő állomány üzleti módosításának alakulása jelzi a bankok és ügyfeleik együttműködését, illetve kompromiszszum képességét is.

A BKM-L mutató alapvetően két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a természetes személynek volt-e a negyedév alatt fennálló mulasztása,
másrészt hogy volt-e a törlesztési módból adódóan felmerült fizetési problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a lakossági szegmensen belül. 2023-ban a fizetési képesség jelentősen csökkent a bázisévhez és az előző évekhez viszonyítva is. A jelentősen megnövekedett életviteli költségek a hitelfizetési képességben is megmutatkoznak, hiszen az ügyfelek kénytelenek priorizálni, és a hiteleket helyezik a sor végére. A problémás ügyletek több, mint felét a fedezetlen hitelek adják.

A BKM-V mutató alapvetően két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a vállalkozásoknak volt-e a negyedév alatt fennálló fizetési késedelme,
másrészt hogy volt-e a szerződés állapot szerinti fizetési problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a vállalkozási szegmensen belül. A BKM-V 2023 első negyedévében 23%-kal több problémás szerződést mutat a 2019-es év átlagához képest. Ellenben 2022-es év utolsó negyedévéhez képest enyhe javuló tendencia figyelhető meg. A problémák között jelentős szeletet jelentenek a gépjármű lízinggel kapcsolatos esetek. 2023 második felére is magasabb krízis mutató értékkel számolunk.

A BVI-L index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a lakossági szegmensben. A fizetési moratórium, illetve a kamatstop olyan állami eszközök voltak, amelyek mind az ügyfelek fizetési képességének fenntartását célozták meg. Ennek eredményeképpen a lakossági viselkedési index folyamatosan javult. Az elmúlt időszak a családok részéről az átrendeződésről szólt, a családi költségvetés balansza kiemelten fontos lett. A jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben a hitelfelvétellel az emberek óvatosabbak voltak, a korábbi megtakarítások még segítséget nyújthattak. Ebből következően a lakosság hitelezéssel kapcsolatos viselkedése pozitívabb képet mutat. Az év második fele érdekesebb képet mutathat.

A BVI-V index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a vállalkozási szegmensben. Az állami szerepvállalások a vállalatok részére is pozitív lehetőséget tartalmaztak. 2022-Q4-ig a vállalkozások viselkedési indexe javult is. Az olcsó állami finanszírozás, a korábbi hitelek kedvezőbb kamatozású hitelre cserélése olyan lehetőség volt, amely sok vállalkozás helyzetét javította. A magas infláció, illetve a megemelkedett energia költségek a vállalkozások egy részénél komolyabb gondot okozott, amely a viselkedési indexet tekintve is megmutatkozik. 2023-Q1 trendforduló, mivel öt negyedévnyi csökkenés után újra nőni kezdett a problémák száma, a vállalkozások hitelezéssel kapcsolatos viselkedése romlott.