BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Lakossági Nyilvántartások

A törvényi szabályozásnak megfelelően a pénzügyi intézményeknek valamennyi hitelszerződés, vagy hiteljellegű finanszírozásra (lízing, értékpapír kölcsönzés, stb.) irányuló szerződés adatainak tárolása a lakossági KHR hitelszerződés nyilvántartásban

Lakossági Nyilvántartások

Lakossági alrendszer: A lakossági rendszerben, a hazánkban létező számos egyedi személy-azonosító (személyi szám, adószám, TAJ szám) közül törvényi okok miatt egyik sem használható. Ezért a nehezebben kezelhető természetes azonosítók (születéskori név, születési hely és idő, anyja neve) azonosítják a nyilvántartott személyeket és szolgálnak a keresésre. A névazonosságok, a különböző okmányokban és a különböző pénzügyi intézményeknél szereplő eltérő név írásmódok nehezítik a pontos azonosítást és hátráltatják a hatékony keresést.

A KHR lakossági alrendszerének nyilvántartásai az alábbi adatkörökre terjednek ki:

  • Hitelszerződések nyilvántartása
  • Hitelmulasztásokra vonatkozó információk
  • Bankkártya-visszaélések és Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása
  • Magáncsőd
Nyilvántartott szerződés és ügyféladatok

Szerződésadatok

A KHR az alábbi információkat tartja nyilván a szerződésekről mind mulasztásos, mind pedig rendben törlesztett hitel esetén:
  • Szerződés megkötésének a dátuma
  • Szerződés lejáratának a dátuma
  • Szerződés megszűnésének dátuma (kivéve ha élő szerződésről van szó)
  • Szerződés típusa (hitelintézeti termék)
  • Szerződés összege és devizaneme
  • Fennálló tőketartozás összege és devizaneme
  • Rendszeres törlesztésre vonatkozó információk (törlesztő részlet összege, devizaneme, törlesztési mód és gyakoriság)
  • Előtörlesztésre vonatkozó információk (előtörlesztés dátuma és összege, fennálló tőketartozás összege és devizaneme)
  • Információ arra vonatkozóan, hogy a szerződést jelenleg kezelő bank egy másik banktól vette-e át azt (követelésértékesítés, üzletág-értékesítés vagy fúzió során).
  • Információ arra vonatkozólag, hogy szerződés a megszűnés után további öt évig tárolható-e a KHR-ben.
  • A fennálló tőketartozás és a rendszeres törlesztés összegére, devizanemére vonatkozó információkat valamennyi pénzintézet havi rendszerességgel (minden hónapban a tárgyhót követő ötödik munkanapig) aktualizálja a KHR-ben, lehetővé téve, hogy a hitelbírálat során a mindenkor aktuális eladósodottsági szintek fényében történhessen az ügyfél hitelképességének pontos felmérése.
A KHR a fentieken túl nyilvántartja, hogy az adott szerződést melyik bank (illetve bankfiók) kezeli, azonban ez az információ csak a karbantartásra jogosult pénzintézet meghatározására szolgál, ehhez az információhoz más bankok nem férhetnek hozzá. Az általános ügyfél- és szerződésadatokon túl a KHR az alábbiakat tartja nyilván a hitelmulasztásokról:
  • Mulasztás összege és devizaneme (a mulasztás összege alapesetben a hátralékos összeggel egyezik, de a hitelszerződés ügyfélnek felróható okból történő felmondása esetén a teljes követelés összegével azonos – beleértve a meg nem fizetett kamatokat, díjakat)
  • Mulasztás bekövetkeztének dátuma
  • Mulasztás megszűnésének dátuma
  • Mulasztás megszűnésének módja (lehetőségek: az ügyfél rendezte, más személy rendezte, szerződésmódosítással rendeződött, fedezet igénybevételével rendeződött, új hitelszerződéssel rendeződött, megegyezéssel megszűnt, veszteségleírás történt)

Nyilvántartott személyes adatok

A KHR lakossági nyilvántartása valamennyi információt magánszemély ügyfelekhez rendel hozzá. Ez azt jelenti, hogy valamely hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés esetén nem csak a szerződésre és visszaélésre vonatkozó információk, hanem a szerződő magánszemély adatai is rögzítésre kerülnek. Az egyes magánszemélyekről az alábbi információkat gyűjti a KHR rendszer:
  • Születési név
  • Születési hely
  • Születési dátum
  • Anyja születési neve
  • Viselt név
  • Állampolgárság
  • Személyi igazolvány szám
  • Útlevél szám
  • Vezetői engedély szám
  • Egyéb azonosító okmány száma, típusa
  • Lakcím
  • Levelezési cím
  • E-mail cím
  • A rögzített hitelszerződésben betöltött szerep (adós, adóstárs)
A nyilvántartott ügyfél információk egészen addig szerepelnek a KHR-ben, amíg az ügyfélhez valamilyen hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés szerepel a nyilvántartásban, majd ezt követően nyomtalanul törlésre kerülnek.
Hitelmulasztások nyilvántartása

A lakossági alrendszer hitelszerződés nyilvántartásába azon természetes személyek mulasztási adatai kerülnek rögzítésre, akik a hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie.

A napok számlálása azon a napon indul el, amikor a mulasztás a minimálbér összegét meghaladta. Ha tehát korábban is fennállt a késedelem, de az még nem érte el a minimálbér összegét, akkor az nem számít bele a 90 napos periódusba. Emellett a minimálbér összegét meghaladó mértékű mulasztásnak a 90 nap alatt egyetlen napra sem szabad a minimálbér összege alá csökkennie, máskülönben a 90 napos periódus számlálása újraindul.

A bank a várható mulasztással kapcsolatos KHR adatátadásról köteles legkésőbb 30 nappal előre írásban figyelmeztetnie ügyfelét lakossági hitel esetén. Abban az esetben, ha az ügyfél az átadás előtt rendezi a mulasztást (vagy a mulasztás mértéke visszacsökken a minimálbér összege alá), a KHR-be való adatátadás nem történik meg.

Az egyes mulasztási eseményeket a bankok a KHR-ben nyilvántartott hitelszerződésekhez kapcsolva rögzítik. A mulasztások a törvény alapján az ügyfél külön hozzájárulása nélkül is kezelhetők a KHR-ben.

A rendszer megkülönböztet élő és lezárt mulasztásokat.

A törvény rendelkezései szerint a hitelmulasztások adatai egy, illetve öt évig kezelhetők. Egy év múlva tűnik el a KHR-ből a hitelmulasztás akkor, ha a rendezés az ügyfél közreműködésével (visszafizetéssel, fedezet átadásával, szerződött átütemezéssel, más személy rendezésével) rendeződött; de öt évig marad látható akkor, ha a tartozást a hitelező megegyezéssel vagy veszteségként volt kénytelen leírni. Megjegyezzük, hogy a törvény rendelkezései folytán a mulasztás adatok tíz év után elévülnek a KHR-ben, de a szerződés mindaddig ott marad amíg a bank nem zárja le, vagyis nem jelzi, hogy megszűnt volna.

Visszaélés és csalás nyilvántartások

Visszaélés adatok

A bankkártya- és hitelcsalás esete – annak bejelentése, hogy az érintett ügyfél visszaélt a kártyával, vagy szándékosan, csaló módon megkísérelte félrevezetni a hitelezőt a hitelkérelem benyújtásakor (hamis okmányokat nyújt be, meghamisítja jövedelmi stb. adatait, hogy ezzel megkárosítsa a hitelnyújtót). A KHR törvény értelmében ilyen adatokat akkor közöl valakiről a pénzügyi intézmény, ha a csalást bizonyítani tudja. A csalás és bankkártya visszaélés adatait a KHR – a törvény rendelkezései szerint – a bejelen­téstől számított öt évig kezeli.

Visszaélésnek minősül a készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos bűncselekmény miatti ítélet, ha az ügyféllel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában (a Btk. 313/C. §-ában meghatározott) bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
A fedezetlen bankkártyával történő sikeres tranzakciók csak akkor jelennek meg a KHR-ben (és akkor is csak hitelmulasztásként), ha a fedezet nélküli használat eredményeként minimálbért meghaladó, 90 napon keresztül fennálló mulasztás keletkezik.
A visszaélés adatai a visszaéléstől számított 5 évig tárolódnak a rendszerben, és elérhetők a hitelintézetek számára a magánszemély külön hozzájárulása nélkül is.

Az általános ügyfél- és szerződésadatokon túl a készpénz helyettesítő fizetési eszközzel  kapcsolatos visszaélésekről az alábbi információkat rögzíti a KHR:

  • Készpénz helyettesítő fizetési eszköz típusa (pl: Bankkártya típusa Visa, EC/MC, stb.)
  • Készpénz helyettesítő fizetési eszköz azonosító
  • A visszaélés típusa
  • A jogosulatlan felhasználások száma
  • Okozott kár összege és devizaneme
  • Fizetőeszköz letiltásának dátuma
  • Bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma
  • Visszaéléssel, perrel kapcsolatos megjegyzés

A KHR a fentieken túl nyilvántartja, hogy az adott visszaélési információt melyik bank (illetve bankfiók) kezeli, azonban ez az információ csak a karbantartásra jogosult hitelintézet meghatározására szolgál, ehhez az információhoz más bankok nem férhetnek hozzá.

Csalás adatok

Amennyiben egy magánszemély pénzügyi intézménnyel való szerződéskötés kezdeményezése során bizonyíthatóan és rosszhiszemű módon valótlan adatot közöl, hamis dokumentumot, vagy hamisított okiratot használ fel, adatai a KRH csalás nyilvántartásába kerülnek.
A rögzített események az adatátadástól számított 5 évig szerepelnek a KHR-ben, és elérhetők a hitelintézetek számára a magánszemély külön hozzájárulása nélkül is.

A csalásokról az általános ügyféladatokon túl a következő információkat tartja nyilván a KHR:

  • A csalás dátuma
  • A csalás formája (lehetőségek: valótlan adatközlés, hamis dokumentum, hamis okirat)
  • Okirati bizonyítékok ismertetése (hamisított okmány azonosítója, hamis okirat megnevezése, körülírása)
  • Jogerős bírósági határozat száma
  • Az eljáró bíróság megnevezése
  • A határozat rendelkező részének tartalma
  • Megjegyzés

A KHR a fentieken túl nyilvántartja, hogy az adott csalásra vonatkozó információt melyik bank (illetve bankfiók) kezeli, azonban ez az információ csak a karbantartásra jogosult hitelintézet meghatározására szolgál, ehhez az információhoz más bankok nem férhetnek hozzá.

Magáncsőd nyilvántartása

A lakossági hitelreferencia szolgáltatás még egy tartalmi bővítésen esett át, amikor 2015-ben a hiteljelentésen megjelent az ügyfél személyes magáncsődhelyzetéről szóló információ is. Ismeretes, hogy a vállalkozások számára hosszú ideje rendelkezésre áll a csődeljárás, mint olyan lehetőség, amely a súlyos helyzetbe kerülő vállalkozások számára lehetőséget kínál a vállalat megmentésére. A természetes személyek számára ez a lehetőség ugyanolyan fontos. Sokszor önhibájukon kívül tarthatatlan helyzetbe kerülő családok számára a magánszemélyek adósságrendezési eljárása kínál nehezen végig járható, de mégis reális menekülést.

Ezeknek annyi köze van a hitelezéshez és a hitelfelvételhez, hogy csődeljárás alatt lévő magánszemély igen szigorú feltételek mellett vehet csak fel hitelt, és a körülményeket a hitelezőnek mindenképpen ismernie kell.