A 2024-es harmadik negyedévi hitelezési index értéke 25%-kal meg­ha­lad­ja a 2023-as harmadik negyedévi értéket, ami a hitelezési piac egészét tekintve keresletnövekedésre utal, de az elmúlt negyedévek értékeit nézve láthatjuk, hogy 2024-ben folyamatosan lassul az emelkedés. A vállalkozási oldal gyenge teljesítménye visszafogja a mutató növekedését, ott ugyanis éves összevetésben csökkent a szerződések száma. A második negyedévben tapasztalt mérsékelt ütemű erősödés után most visszaesés tapasztalható. A lakosságnál a darabszám kis mértékben emelkedett, míg a kihe­lye­zett összegek 48%-os ugrást mutatnak, tehát az átlagos szerződés összegek jelentősen nőttek az előző év azonos időszakához képest. A vál­lal­ko­zá­soknál csökkent az állami­lag támogatott kölcsönök részaránya, mivel a második negyedév végén lezárult a Baross Gábor Hitelprogram, így ennek keretében már nem volt lehetőség finanszírozás igénybevételére.

A BHI-L 2024-es harmadik negyedévi értéke alapján az új szerző­dé­sek da-rabszáma 14%-kal nőtt a 2023-as év azonos időszakához képest, míg a ki-helyezett volumen tekintetében 48%-kal bővült a lakossági hitel­­pi­ac. A lakás­hi­te­lek év eleji kimagasló teljesítése tovább folytatódott, a kihelyezés több, mint kétszeresére, 131%-kal emelkedett, míg da­rab­számban 47% volt a növekedés, tehát a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt. 2023 harmadik negyedévében 13 millió forint volt a lakáshitelek átlagos szerződéses összege, 2024 azonos időszakában pedig már 20,5 millió forint, amelyhez hozzájárultak a CSOK Plusz programban elérhető magasabb hitelösszegek is. Érdemes megemlíteni a negyedéves összevetést is, az év második negyedévéhez képest darabszámban 8, míg volumenben 6%-kal csökkentek a lakáshitel kihelyezések. Szárnyaltak a sze­mé­lyi hitelek, 2023 harmadik negyed­évéhez viszonyítva 49%-kal nőtt a ki­he­lyezett összeg ebben a szeg­mensben, és továbbra is jelentős részt kép­visel a lakossági hitelpiacon belül, ugyanis a teljes volumen egyharmadát ezek az ügyletek adják. A lakáshitelekhez hasonlóan itt is számottevően, 26%-kal nőttek az átlagos szerződéses összegek.

A BHI-V 2024-es harmadik negyedévi értéke azt mutatja, hogy az új szerző­dé­sek darabszámában 12 %-os visszaesés volt a 2023-as év azonos idő­szakához képest, a kihelyezett összegek te­kintetében pedig 8%-os növekedés történt. Továbbra is nagy mértékű óvatosság jellemzi a vállalati hitelpiacot, negyedéves összevetésben vizsgálva a számokat azt láthatjuk, hogy mind volumen, mind darabszám tekintetében jelentős a visszaesés az előző negyedévhez képest. Töretlen a kereslet a ked­ve­zőbb ka­ma­to­zású deviza alapú fi­nan­szí­rozások iránt, amelyek az ex­port­te­vé­keny­séget foly­ta­tó cé­gek szá­má­ra jelentenek jó lehe­tő­sé­get a de­vi­zá­ban ke­let­ke­zett be­vé­teleik miatt. Beszédes adat, hogy 2024 harma­dik negyed­évében a piaci ka­matozású hi­te­l­­ki­he­lye­zések 45%-a volt de­viza alapú. A vál­lal­ko­zá­sok likvi­di­tá­sá­nak megőrzését segítő államilag támogatott finanszírozások részaránya csökkent, hiszen a Baross Gábor Hitel-program lezárult, amely hozzájárult a visszaeséshez. Az újonnan induló Demján Sándor Program keretében lehetőség nyílik majd a vállalkozások számára kedvező finanszírozások igénybevételére, amely várhatóan élénkítően hat majd a hitelezésre.

A teljesítési index értékeit tekintve az elmúlt években fokozatosan ja­vult a fizetési fegyelem a hitelpiac egészét nézve, de a COVID idő­sza­­kában indult fizetési moratóriumok révén számos finanszírozás ese­té­ben nem is kellett teljesíteni a finanszírozó felé, azaz nem is lett volna mér­hető a fizetési fegyelem romlása. Emiatt jelentős volt a bizonyta­lan­­ság azt illetően, hogy a moratórium 2023 eleji kive­ze­té­se nem okoz-e gyors és látványos felfutást a késedelmek terén. Ér­dekes módon éppen ellen­ke­ző folyamat ment végbe, mivel 2023 el­ső három ne­gyed­évében tovább csökkent a rosszul teljesítő szer­ző­­dések aránya. Bár a mu­ta­tó értéke a negyedik negyedévben mi­ni­mális nö­ve­ke­dést jelzett, 2024-ben folytatódott a ko­rábbi pozitív trend. Ezt tükrözi a mutató harmadik negyedévi 35%-os értéke is, a fizetési fegyelem tovább javult. A piacot összességében vizsgálva a teljesítések egyre jobban alakulnak a 2019-es bázisévhez képest is.

A BTI-L a lakossági fizetési fegyelem változását jelzi. A mutató 2024 harmadik negyedévi 42%-os értéke a korábbi tendenciát követve to­vábbi ja­vulást jelez. A mulasztások darabszámát te­kintve az elmúlt 13 ne­gyed­­évben folyamatosan csökkent a szerződések nem telj­esí­té­sé­nek szá­­ma. A BTI-L értékében 2022 harmadik negyedéve óta 13 szá­za­lék­pont a bekövetkezett javulás. Ez azért is érdekes, mert az életviteli költ­­ségek jelentős emel­kedése, valamint a fizetési moratórium ki­ve­ze­té­se miatt olyan vélemény is volt, amely a szerződés teljesítésekben be­­kö­vet­kező negatív válto­zá­so­kat vetítette előre a 2023-as év má­so­dik felére, de ez szerencsére nem igazolódott be. A jelenleg vizsgált idő­szak­ban ugyanis újra csökkent a nem teljesítő szerződések száma, így foly­ta­tódott a 2021 óta tartó javuló tendencia. Ez azt jelenti, hogy évek óta folyamatosan javul a lakosság teljesítési indexe.

A BTI-V mutató a vállalkozási fizetési fegyelem változását jelzi. A 2024-es harmadik negyedév 46%-os értéke alapján elmondhatjuk, hogy az újon­nan megjelenő nem teljesítések számát tekintve javult a fizetési fe­gye­lem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A trendet figyelve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az elmúlt években stabilan 46 és 48% közötti értéket vett fel a mu­tató, melynek egyik oka a kiszámíthatóbb, fix kamatozású kon­struk­ciók térnyerésében keresendő. A nem teljesítő szerződések az elmúlt két évben mind darabszám, mind szerződéses összeg te­kin­­­tetében közel azo­nos értéket mutatnak. Bár a bizonytalan gazdasági helyzet, a magas inflá­ci­ós környezet, az energiaárak alakulása és a mo­ra­tórium ki­ve­zetése a vál­lal­­kozásokat is jelentősen sújtotta, még ezen tényezők együt­tes hatására sem történt számottevő változás a vál­lal­ko­zások fize­té­si fegyelmében. Az in­dex két éve tartja a 47% körüli ér­té­két. Ez opti­miz­mus­­ra ad okot, így vár­ha­tóan a következő időszakban sem történik majd je­­lentős változás a vál­lal­kozási hitelek teljesíté­sé­ben.

A BAM-L mutató 2024-es harmadik negyedévének 80%-os értéke azt mu­tat­ja, hogy a lakossági szektor hitelezési aktivitása kis mértékben csökkent az elő­ző ne­gyed­évhez képest. A mutató értékének gyengülését egyrészt az üz­leti információkérések mennyiségében tapasztalható csökkenés, másrészt a saját hiteljelentések számának enyhe visszaesése okoz­ta. Az új szer­ző­dés­kötések darabszámában bekövetkezett emelkedés némileg ellensúlyozta a többi fundamentum gyengébb teljesítményét. Az üzleti jellegű módosítások számában is tapasztalható volt egy csekély visszaesés, de ez a tényező kisebb súllyal szerepel a mutató számí­tá­sánál, így számottevő mértékben nem tudta rontani az eredményt. A mutató értéke alapján azt mondhatjuk, hogy a piac működésére az óvatosság jellemző.

A 2024-es harmadik negyedévben a BAM-V mutató 82%-os értéke az elmúlt negyedéveket tekintve számottevő visszaesést mutat. Ez azt jelenti, hogy a vál­lalkozási aktivitás csökkent, amely az új szer­ző­dé­sek köté­sé­ben, és az üzleti informá­ció­ké­ré­sek­ben is jól mérhető. A kockázatban lévő szerződések hiteltörténetének változásában nem volt jelentős eltérés az előző negyedévhez képest. Ha a bázisévhez hasonlítjuk az eredményt, akkor meg­állapítható, hogy a piac 2024 harmadik negyedévében nagyon elmaradt a 2019-es számoktól. A BAM-V a hitel­hez jutás összes olyan mérőszámát magába foglalja, amely a piac mű­kö­dését, dinamikáját adja vissza. A mutatóval nem csu­pán a szek­tor ak­ti­vi­tá­sát, hanem az al­kal­maz­kodását is tetten tudjuk ér­ni. A már meg­lé­vő, koc­ká­zatban lévő ál­lo­mány üzleti módosításának alakulása jelzi a ban­kok és ügy­feleik együtt­működését, illetve kompro­misszum ké­pes­sé­gét is.

A BKM-L mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a természetes személynek volt-e a negyedév alatt fennálló mu­lasz­tá­sa, másrészt, hogy volt-e a törlesztési módból adódóan fel­merült fize­té­si problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmu­tas­sa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a lakossági szeg­­­­­mensen belül. 2024 harmadik negyedévében a fizetési képesség jelentősen nőtt a bázisévhez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest számottevően csökkent a felmondott szerződések száma, a mu­lasztások darabszáma terén minimális emelkedés volt, de összességében így is pozitív a kép. A fizetési problémák 67 %-át a személyi hitelek területén látjuk, de ez nem új­don­ság, a korábbi időszakokban is ezek az ügyletek képviselték a leg­­­nagyobb részt a problémával rendelkező lakossági portfólióban

A BKM-V mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a vállalkozásoknak volt-e a negyedév alatt fennálló fizetési késedelme, más­részt, hogy volt-e a szerződés állapot szerinti fizetési problémája. A mu­tató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a vállalkozási szegmensen belül. A BKM-V 2024 harmadik negyedéves 102%-os értéke azt jelenti, hogy a vállalkozási szegmensben a fizetési és működési problémával rendelkező szerződések száma csökkent. Az újonnan megjelenő fizetési késedelmek száma is esett, és számottevően kevesebb volt a lejáratig nem rendeződött, felmondott, vagy kétséges teljesítésű szerződés. Az elmúlt egy évet tekintve megállapítható, hogy pozitív a trend a mutató értékei alapján, mivel csökken a fizetési vagy működési problémával rendelkező szerződések száma.

A BVI-L index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a lakos­sági szegmensben. A fizetési moratórium, illetve a kamatstop olyan ál­la­mi esz­kö­zök voltak, amelyek mind az ügyfelek fizetési képességének fenn­­­tartását célozták. Ennek következtében az elmúlt években a la­kos­sági viselkedési in­dex folyamatosan javult, de 2023 harmadik negyed­é­vé­ben volt egy meg­tor­­panás. Az elmúlt időszakban a kedvezőtlen inflá­ci­ós és kamat­kör­nye­zet­ben a családok óvatosabbak voltak a hitel­fel­vé­tel­lel, és sokuknál veszély­be került a családi költségvetés egyensúlya, mi­vel a megélhetési költ­­ségeik fedezésére többen elkezdték a megtaka­rí­tá­saikat felhasz­nál­ni. Az idei évben a csökkenő infláció és az alacso­nyabb kamatszintek ked­vező hatása már kompenzálta ezt, a mutató ér­té­ke újból javulni tudott a tavalyi év utolsó negyedévében. 2024 első negyedévében az in­dex növekedésének oka nem a lakosság fizetési moráljának a romlása, hanem a követeléskezelőkhöz átadott szerző­dé­sek működésében beállt vál­tozások átvezetése volt. Azóta a fogyasztók fizetési készsége javuló tendenciát mutat.

A BVI-V index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a vál­lal­kozási szegmensben. Az állami programok a vállalatok részére po­zi­tív le­he­tő-séget hor­doztak. 2022 végéig a vállalkozások viselkedési in­dexe ja­vult is. A megfizethető támogatott finanszírozás, a korábbi hitelek ked­ve­zőbb kamatozású hitelre cserélése olyan lehetőség volt, amely sok vál­lalkozás helyzetét ja­­ví­tot­ta. A magas infláció, illetve a meg­emel­ke­dett energiaköltségek a vál­­lal­ko­zá­sok egy részénél komolyabb gondot okoz­tak, amely a vi­sel­ke­dé­si in­dexben is megmutatkozik. 2023 el­ső ne­gyed­évétől trend­for­duló volt, mivel öt negyedévnyi csökkenés után újra romlani kezdett a vállalkozások hitelezéssel kapcsolatos vi­sel­ke­dése. 2023 ne­gyedik negyedévében a negatív ten­den­cia megtorpant, a mu­ta­tó értékében minimális javulását láttuk, de az idei évben ismét romlott az index értéke, romlott a vállalkozások fizetési készsége.