A 2024-es első negyedévi hitelezési index értéke 73%-kal meghaladja a 2023-as első negyedévi értéket, ami alapján úgy tűnhet, hogy a hitelezési piac egészét tekintve jelentős keresletnövekedés indult el. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mutató a teljes piac vizsgálata alapján kerül meghatározásra, tehát mind a lakossági, mind a vállalkozási szerződés darabszámokkal és kihelyezett összegekkel is kalkulál, és a hitel­szer­ző­dé­seket a finanszírozott összegek arányában súlyozva viszonyítja az egy évvel korábbi azonos adathoz. Jelen esetben a lakossági hitel­kihe­lye­zé­sek jelentős, a 2023-as első negyedéves eredményhez képest 58%-os nö­ve­kedése viszi el a hitelezési indexet ilyen kiugróan magas értékre. A vál­lalkozási szegmenst tekintve azonban még nem látjuk a hitelpiac bein­dulását, tehát a valós kép megismeréséhez az egyes üzletágakat külön-külön is szükséges megvizsgálni.

A BHI-L 2024-es első negyedévi értéke azt mutatja, hogy az új szerző­dé­sek darabszáma 15%-kal nőtt a 2023-as év azonos időszakához képest, és a kihelyezést tekintve is 58%-kal bővült a lakossági hitel­­pi­ac. Hiteltípusonként vizsgálva azt látjuk, hogy a lakáshitelek év elején ki­lőttek, a kihelyezés több, mint duplájára, 132%-kal emelkedett, míg da­rab­számban 62% volt a növekedés. Ez köszönhető egyrészt a csök­ke­nő hitelkamatoknak, illetve a megújult otthonteremtési támo­ga­tá­sok is növelték a lakáshitelek iránti keresletet. Érdemes kiemelni a ba­ba­váró hiteleket is, ahol az év elejétől változtak a feltételek, itt 48%-kal nőtt a szerződéses összeg az egy évvel korábbihoz képest, habár 2023 utolsó negyedévével összevetve 46%-kal visszaesett a kihe­lye­zés. Továbbra is stabil a személyi hitelek iránti kereslet, 2023 első ne­gyed­évéhez viszonyítva 43%-kal nőtt a szerződéses összeg ebben a szeg­mensben, és továbbra is jelentős részt képvisel a teljes lakossági hitelpiacon belül, ugyanis a teljes kihelyezés közel egyharmadát ezek az ügyletek adják.

A BHI-V 2024-es első negyedévi értéke azt mutatja, hogy az új szerző­dé­sek darabszámában 10 %-os növekedés volt a 2023-as év azonos idő­szakához képest, de a kihelyezett összegek te­kintetében 39%-os volt a visszaesés. A 2023 októberétől érvényes p­iaci forgóes­z­közhitel kamat­pla­fon hatása nem érző­dik, úgy tűnik, hogy a vállalkozások még a mostani kamatszintet is magasnak tartják, és nem lát­ják úgy, hogy a beruhá­zások megtérülése kitermelné a kamat­költ­sé­get. Emiatt a be­ru­há­zási célú finanszí­ro­zá­sok­nál még nem látunk élén­külést. Továbbra is az állami programok (Baross Gábor Újra­ipa­ro­sí­tási Hitelprogram, Széc­henyi Kártya Program) támasztják meg a vál­la­lati hitelezést, melyekkel az ál­lam segíti a vál­lalkozások likvi­di­tá­sá­nak megőrzését. Töretlen a kereslet a ked­ve­zőbb kamatozású deviza alapú fi­nan­szí­rozások iránt, amelyek az ex­port­tevékenységet foly­ta­tó cé­gek szá­má­ra jelentenek jó lehe­tő­sé­get a devizában ke­let­ke­zett be­vé­teleik miatt. Beszédes adat, hogy 2024 első negyed­évében a piaci ka­matozású hi­te­l­­ki­he­lye­zések 55%-a volt deviza alapú, de ide tartozik az is, hogy a forinthitelek több, mint egyötö­de támogatott konstruk­ció volt.

A teljesítési index értékeit tekintve az elmúlt években fokozatosan ja­vult a fizetési fegyelem a hitelpiac egészét nézve, de a COVID idő­sza­­kában indult fizetési moratóriumok révén számos finanszírozás ese­té­ben nem is kellett teljesíteni a finanszírozó felé, azaz nem is lett volna mér­hető a fizetési fegyelem romlása. Emiatt jelentős volt a bizonyta­lan­­ság azt illetően, hogy a moratórium 2023 eleji kive­ze­té­se nem okoz-e gyors és látványos felfutást a késedelmek terén. Ér­dekes módon éppen ellen­ke­ző folyamat ment végbe, mivel 2023 el­ső három ne­gyed­évében tovább csökkent a rosszul teljesítő szer­ző­­dések aránya. Bár a mu­ta­tó értéke a negyedik negyedévben mi­ni­mális nö­ve­ke­dést jelzett, 2024 első negyedévében folytatódott a ko­rábbi pozitív trend, a fizetési fegyelem tovább javult, a piacot összességében vizsgálva a teljesítések egyre jobban alakulnak a 2019-es bázisévhez képest is.

A BTI-L a lakossági fizetési fegyelem változását jelzi. A mutató 2024 első negyedévi 46%-os értéke a korábbi tendenciát követve további ja­vulást jelez. A mulasztások darabszámát te­kintve az elmúlt 13 ne­gyed­­évben folyamatosan csökkent a szerződések nem teljesítésének szá­­ma. A BTI-L értékében 2021 negyedik negyedéve óta 16 szá­za­lék­pont a bekövetkezett javulás. Ez azért is érdekes, mert az életviteli költ­ségek jelentős emel­kedése, valamint a fizetési moratórium ki­ve­ze­té­se miatt olyan vélemény is volt, amely a szerződés teljesítésekben be­kö­vet­kező negatív válto­zá­so­kat vetítette előre a 2023-as év má­so­dik felére. Szerencsére a negatív forgatókönyv nem kö­vetkezett be, kö­szönhetően a kamatstop és a béremelkedések ha­tá­sainak is. A gra­fi­kon értékei jól mutatják, hogy a javulás mértéke lassul, ez va­ló­szí­nű­leg azt jelzi, hogy a BTI-L elérte azt a pontot, ahol már nem várható komolyabb javulás.

A BTI-V mutató a vállalkozási fizetési fegyelem változását jelzi. A 2024-es első negyedév 47%-os értéke alapján elmondhatjuk, hogy az újon­nan megjelenő nem teljesítések számát tekintve javult a fizetési fe­gye­lem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A trendet figyelve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az elmúlt években stabilan 45 és 50% közötti értéket vett fel a mu­tató, melynek egyik oka a kiszámíthatóbb, fix kamatozású kon­struk­ciók térnyerésében keresendő. A nem teljesítő szerződések a 2022-es évhez képest mind darabszám, mind szerződéses összeg te­kin­­­te­té­ben közel azo­nos értéket mutatnak. Bár a bizonytalan gazdasági helyzet, a magas inflá­ci­ós környezet, az energiaárak alakulása és a mo­ra­tórium ki­ve­zetése a vál­lal­­kozásokat is jelentősen sújtotta, még ezen tényezők együt­tes hatására sem történt számottevő változás a vál­lal­ko­zások fize­té­si fegyelmében. Az in­dex két éve tartja a 47% körüli ér­té­két. Ez opti­miz­mus­­ra ad okot, így vár­ha­tóan a következő időszakban sem történik majd je­­lentős változás a vál­lal­kozási hitelek teljesíté­sé­ben.

A BAM-L mutató 2024-es első negyedévének 75%-os értéke azt mu­tat­ja, hogy a lakossági szektor hitelezési aktivitása nem változott az elő­ző ne­gyed­évhez képest. Azonban, ha egy kicsit távolabbra tekin­tünk vissza, a korábbi időszakokhoz viszonyítva több vizsgált elemnél is vissza­esés tapasztalható, így az új szerződések kötésében és a koc­ká­zat­­ban lévő szerződések hiteltörténetének változásában is. A bázis évként meg­ha­tá­ro­zott 2019-es „egészséges év” azonos időszakának ered­ményétől is je­len­tősen eltérnek a vizsgált fundamentumok, ame­lyek közül talán az üzleti információkérések tel­jesítenek elfogadhatóan. Ebből következően a piac működésére talán az óvatosság a legjobb meg­fogalmazás.

A 2024-es első negyedévben a BAM-V mutató 95%-os értéke az elmúlt öt negyedévet tekintve enyhe visszaesést mutat. Ez azt jelenti, hogy a vál­lalkozási aktivitás lanyhult, amely főképpen az új szer­ző­dé­sek köté­sé­ben, valamint a kockázatban lévő hiteltörténetben mérhető jól. Ha a 2019-es bázisévhez hasonlítjuk az eredményt, akkor is meg­állapítható a 2024-es első negyedév lassulása. A BAM-V a hitel­hez jutás összes olyan mérőszámát magába foglalja, amely a piac mű­kö­dését, dinamikáját adja vissza. A mutatóval nem csu­pán a szek­tor ak­ti­vi­tá­sát, hanem az al­kal­maz­kodását is tetten tudjuk ér­ni. A már meg­lé­vő, koc­ká­zatban lévő ál­lo­mány üzleti módosításának alakulása jelzi a ban­kok és ügy­feleik együtt­működését, illetve kompro­misszum ké­pes­sé­gét is.

A BKM-L mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a természetes személynek volt-e a negyedév alatt fennálló mu­lasz­tá­sa, másrészt, hogy volt-e a törlesztési módból adódóan fel­merült fize­té­si problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmu­tas­sa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a lakossági szeg­­­­mensen belül. 2024 első negyedévében a fizetési képesség csök­kent a bázisévhez és az előző évekhez viszonyítva is, nőtt ugyanis a mu­lasztások és a felmondott szerződések száma. A fizetési problémák 54 %-át a személyi hitelek területén látjuk, de ez nem új­don­ság, a korábbi időszakokban is ezek az ügyletek képviselték a leg­­nagyobb részt a problémával rendelkező lakossági szerző­dések között.

A BKM-V mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a vállalkozásoknak volt-e a negyedév alatt fennálló fizetési késedelme, más­részt, hogy volt-e a szerződés állapot szerinti fizetési problémája. A mu­tató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a vállalkozási szegmensen belül. A BKM-V 2024 első negyedéves 118%-os értéke azt jelenti, hogy tovább csökkent a nyo­más a piacon. Ez gyakorlatilag a problémás állapotú szerződések szá­má­nak csökkenése miatt következett be. Az elmúlt négy negyedévben fo­lya­matosan mérséklődött a problémás állapotú szerződések száma, amely a leg­utób­bi negyedévben jelentősebb, 24%-os csökkenést jelentett. A prob­lé­mák csökkenése a vál­lal­ko­zások lik­vi­di­tá­sá­nak javulását jelentheti.

A BVI-L index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a lakos­sági szegmensben. A fizetési moratórium, illetve a kamatstop olyan ál­la­mi eszközök voltak, amelyek mind az ügyfelek fizetési képességének fenn­tartását célozták, így az elmúlt években a lakossági viselkedési in­dex folyamatosan javult, de 2023 harmadik negyedévében volt egy meg­tor­panás. Az elmúlt időszakban a kedvezőtlen inflációs és kamat­kör­nye­zet­ben a családok óvatosabbak voltak a hitelfelvétellel, mivel sokuknál veszély­be került a családi költségvetés egyensúlya, és a megélhetési költ­­ségeik fedezésére többen elkezdték a megtakarításaikat felhasz­nál­ni, de az idei évben a csökkenő infláció és az alacsonyabb kamatszintek ked­vező hatása már kompenzálta ezt, a mutató értéke újból javulni tudott a tavalyi év utolsó negyedévében. 2024 első negyedévében az in­dex növekedésének oka nem a lakosság fizetési moráljának a romlása, hanem a követeléskezelőkhöz átadott szerződések működésében beállt vál­tozások átvezetése stimulálta a mutató értékét.

A BVI-V index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a vál­lal­kozási szegmensben. Az állami programok a vállalatok részére po­zi­tív le­he­tő­séget hor­doztak, 2022 végéig a vállalkozások viselkedési in­dexe ja­vult is. A megfizethető támogatott finanszírozás, a korábbi hitelek ked­ve­zőbb kamatozású hitelre cserélése olyan lehetőség volt, amely sok vál­lalkozás helyzetét ja­­ví­tot­ta. A magas infláció, illetve a meg­emel­ke­dett energiaköltségek a vál­­lal­ko­zá­sok egy részénél komolyabb gondot okoz­tak, amely a vi­sel­ke­dé­si in­dex­et tekintve is megmutatkozik. 2023 el­ső negyedévétől trend­for­duló volt, mivel öt negyedévnyi csökkenés után újra romlani kezdett a vállalkozások hitelezéssel kapcsolatos vi­sel­ke­dése. 2023 ne­gyedik negyedévében a negatív ten­den­cia megtorpant, a mu­ta­tó értékének minimális javulását láttuk, de az idei év első ne­gyed­évé­ben ismét romlott az index értéke, melyet a vizsgált időszak során meg­jelent fizetési késedelemmel rendelkező fennálló szerződések da­rab­­számának kis mértékű emelkedése okozott.