A 2024-es második negyedévi hitelezési index értéke 30%-kal meg­ha­lad­ja a 2023-as második negyedévi értéket, ami jól tükrözi, hogy a hitelezési piac egészét tekintve elindult a keresletnövekedés. A szerződések száma emelkedett mind lakossági, mind vállalati oldalon. A lakosságnál a kihe­lye­zett összegek hatalmas ugrást mutatnak, melynek egyik oka la­kás­hi­te­lezési területen idéntől elérhető új támogatott hitelkonstrukció, a CSOK Plusz igénylések magasabb összegében keresendő. Vállalkozási ol­da­lon mérsékelt ütemben ugyan, de elindult a növekedés. A vál­lal­ko­zá­sok még a jelenlegi csökkenő kamatkörnyezetben is preferálják az állami­lag támogatott kölcsönöket, így a Széchenyi Hitel konstrukciókat, illetve az időközben lezárult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, ahol júniusban befejeződött a kérelmek befogadása. Vállalati oldalon töretlen a kereslet a deviza alapú finanszírozások iránt, hasonlóan az elmúlt idő­szak­ban tapasztaltakhoz.

A BHI-L 2024-es második negyedévi értéke alapján az új szerző­dé­sek darabszáma 19%-kal nőtt a 2023-as év azonos időszakához képest, és a kihelyezést tekintve 71%-kal bővült a lakossági hitel­­pi­ac. A lakás­hi­te­lek év eleji kimagasló teljesítése tovább folytatódott, a kihelyezés közel háromszorosára, 177%-kal emelkedett, míg da­rab­számban 70% volt a növekedés. Érdemes megemlíteni a negyedéves összevetést is, az év első negyedévéhez képest darabszámban 28, míg volumenben 53%-kal nőttek a lakáshitel kihelyezések. Látszik, hogy a darabszámok növekedésének mértéke messze elmarad a szerződéses összegek emel­kedésének mértékétől, tehát az átlagos hitelösszegek nőttek je­len­tősen. Ez nagyrészt a támogatott lakáshitelek előretörésének, más­részt a csök­ke­nő hitelkamatoknak köszönhető. Szárnyalnak a sze­mé­lyi hitelek, 2023 első ne­gyed­évéhez viszonyítva 48%-kal nőtt a ki­he­lyezett összeg ebben a szegmensben, és továbbra is jelentős részt kép­visel a lakossági hitelpiacon belül, ugyanis a teljes volumen közel egyharmadát ezek az ügyletek adják. A lakáshitelekhez hasonlóan itt is nagyot nőttek az átlagos szerződéses összegek.

A BHI-V 2024-es második negyedévi értéke azt mutatja, hogy az új szerző­dé­sek darabszámában 14 %-os növekedés volt a 2023-as év azonos idő­szakához képest, és a kihelyezett összegek te­kintetében is megfigyelhető volt az emelkedés. Hasonló a kép az idei első ne­gyed­évhez viszonyítva is, tehát csökkenő óvatosság és ezáltal némi élén­kü­lés látható a vállalati hitelpiacon, de továbbra is nagy az érdeklődés a támogatott programok iránt, melyekkel az ál­lam segíti a vál­lal­ko­zá­sok likvi­di­tá­sá­nak megőrzését. Töretlen a kereslet a ked­ve­zőbb ka­ma­to­zású deviza alapú fi­nan­szí­rozások iránt, amelyek az ex­port­te­vé­keny­séget foly­ta­tó cé­gek szá­má­ra jelentenek jó lehe­tő­sé­get a de­vi­zá­ban ke­let­ke­zett be­vé­teleik miatt. Beszédes adat, hogy 2024 má­so­dik negyed­évében a piaci ka­matozású hi­te­l­­ki­he­lye­zések 56%-a volt de­viza alapú, de ide tartozik az is, hogy a forinthitelek közel egynegyede támogatott konstruk­ció volt.

A teljesítési index értékeit tekintve az elmúlt években fokozatosan ja­vult a fizetési fegyelem a hitelpiac egészét nézve, de a COVID idő­sza­­kában indult fizetési moratóriumok révén számos finanszírozás ese­té­ben nem is kellett teljesíteni a finanszírozó felé, azaz nem is lett volna mér­hető a fizetési fegyelem romlása. Emiatt jelentős volt a bizonyta­lan­­ság azt illetően, hogy a moratórium 2023 eleji kive­ze­té­se nem okoz-e gyors és látványos felfutást a késedelmek terén. Ér­dekes módon éppen ellen­ke­ző folyamat ment végbe, mivel 2023 el­ső három ne­gyed­évében tovább csökkent a rosszul teljesítő szer­ző­­dések aránya. Bár a mu­ta­tó értéke a negyedik negyedévben mi­ni­mális nö­ve­ke­dést jelzett, 2024-ben folytatódott a ko­rábbi pozitív trend. Ezt tükrözi a mutató második negyedévi 37%-os értéke is, a fizetési fegyelem tovább javult. A piacot összességében vizsgálva a teljesítések egyre jobban alakulnak a 2019-es bázisévhez képest is.

A BTI-L a lakossági fizetési fegyelem változását jelzi. A mutató 2024 második negyedévi 43%-os értéke a korábbi tendenciát követve to­vábbi ja­vulást jelez. A mulasztások darabszámát te­kintve az elmúlt 13 ne­gyed­­évben folyamatosan csökkent a szerződések nem telj­esí­té­sé­nek szá­­ma. A BTI-L értékében 2022 második negyedéve óta 13 szá­za­lék­pont a bekövetkezett javulás. Ez azért is érdekes, mert az életviteli költ­­ségek jelentős emel­kedése, valamint a fizetési moratórium ki­ve­ze­té­se miatt olyan vélemény is volt, amely a szerződés teljesítésekben be­­kö­vet­kező negatív válto­zá­so­kat vetítette előre a 2023-as év má­so­dik felére, de ez szerencsére nem igazolódott be. A jelenleg vizsgált idő­szak­ban ugyanis újra csökkent a nem teljesítő szerződések száma, így foly­ta­tódott a 2021 óta tartó javuló tendencia. Ez azt jelenti, hogy évek óta folyamatosan javul a lakosság teljesítési indexe.

A BTI-V mutató a vállalkozási fizetési fegyelem változását jelzi. A 2024-es második negyedév 46%-os értéke alapján elmondhatjuk, hogy az újon­nan megjelenő nem teljesítések számát tekintve javult a fizetési fe­gye­lem a 2019-es bázisévhez viszonyítva. A trendet figyelve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az elmúlt években stabilan 46 és 48% közötti értéket vett fel a mu­tató, melynek egyik oka a kiszámíthatóbb, fix kamatozású kon­struk­ciók térnyerésében keresendő. A nem teljesítő szerződések az elmúlt két évben mind darabszám, mind szerződéses összeg te­kin­­­te­té­ben közel azo­nos értéket mutatnak. Bár a bizonytalan gazdasági helyzet, a magas inflá­ci­ós környezet, az energiaárak alakulása és a mo­ra­tórium ki­ve­zetése a vál­lal­­kozásokat is jelentősen sújtotta, még ezen tényezők együt­tes hatására sem történt számottevő változás a vál­lal­ko­zások fize­té­si fegyelmében. Az in­dex két éve tartja a 47% körüli ér­té­két. Ez opti­miz­mus­­ra ad okot, így vár­ha­tóan a következő időszakban sem történik majd je­­lentős változás a vál­lal­kozási hitelek teljesíté­sé­ben.

A BAM-L mutató 2024-es második negyedévének 84%-os értéke azt mu­tat­ja, hogy a lakossági szektor hitelezési aktivitása nőtt az elő­ző ne­gyed­évhez képest. A mutató értékének javulását egyrészt az új szer­ő­dés­kötések darabszámában bekövetkezett emelkedés, másrészt az üz­leti információkérések mennyiségében tapasztalható növekedés okoz­ta. Ezek a fundamentumok közel azonosan teljesítettek a bázis évként meg­ha­tá­ro­zott 2019-es „bezzegév” eredményeivel. A kockázatban lévő szerződések hiteltörténetének változásában jelentős visszaesés volt tapasztalható, de ez a tényező kisebb súllyal szerepel a mutató számí­tá­sánál, így kissé mérsékelte, de nem tudta lerontani az eredményt. A mutató értékéből következően a piac működésére talán az óvatosság oldódása a legjobb meg­fogalmazás.

A 2024-es második negyedévben a BAM-V mutató 101%-os értéke az elmúlt negyedéveket tekintve enyhe emelkedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a vál­lalkozási aktivitás erősödött, amely az új szer­ző­dé­sek köté­sé­ben, a kockázatban lévő hiteltörténetben és az üzleti informá­ció­ké­ré­sek­ben is jól mérhető. Ha a bázisévhez hasonlítjuk az eredményt, akkor meg­állapítható, hogy a piac 2024 második negyedévében visszatért a 2019-es számokhoz. A BAM-V a hitel­hez jutás összes olyan mérőszámát magába foglalja, amely a piac mű­kö­dését, dinamikáját adja vissza. A mutatóval nem csu­pán a szek­tor ak­ti­vi­tá­sát, hanem az al­kal­maz­kodását is tetten tudjuk ér­ni. A már meg­lé­vő, koc­ká­zatban lévő ál­lo­mány üzleti módosításának alakulása jelzi a ban­kok és ügy­feleik együtt­működését, illetve kompro­misszum ké­pes­sé­gét is.

A BKM-L mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a természetes személynek volt-e a negyedév alatt fennálló mu­lasz­tá­sa, másrészt, hogy volt-e a törlesztési módból adódóan fel­merült fize­té­si problémája. A mutató alapvető feladata, hogy felmérje és megmu­tas­sa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a lakossági szeg­­­­­mensen belül. 2024 második negyedévében a fizetési képesség nőtt a bázisévhez és az előző negyedévhez viszonyítva is, csökkent ugyanis a mu­lasztások és a felmondott szerződések száma. A fizetési problémák 55 %-át a személyi hitelek területén látjuk, de ez nem új­don­ság, a korábbi időszakokban is ezek az ügyletek képviselték a leg­­­nagyobb részt a problémával rendelkező lakossági szerző­dések kö­zött.

A BKM-V mutató két fontos faktort vesz figyelembe. Egyrészt, hogy a vállalkozásoknak volt-e a negyedév alatt fennálló fizetési késedelme, más­részt, hogy volt-e a szerződés állapot szerinti fizetési problémája. A mu­tató alapvető feladata, hogy felmérje és megmutassa a piacon jelentkező problémás szerződések arányát a vállalkozási szegmensen belül. A BKM-V 2024 második negyedéves 119%-os értéke azt jelenti, hogy egy kis meg­tor­pa­nás látható a problémás állapotú szerződések szá­má­nak csökke­né­sé­ben. Aggodalomra azonban nincs ok, feltehetően nem fog megfordulni az elmúlt időszakban tapasztalt pozitív trend, a mutató értékét a problémás állapotú szerződések darabszámának növekedése mozdította egy kicsit fel­felé, de az újonnan megjelenő fizetési késedelmek száma csökkent.

A BVI-L index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a lakos­sági szegmensben. A fizetési moratórium, illetve a kamatstop olyan ál­la­mi esz­kö­zök voltak, amelyek mind az ügyfelek fizetési képességének fenn­­­tartását célozták. Ennek következtében az elmúlt években a la­kos­sági viselkedési in­dex folyamatosan javult, de 2023 harmadik negyed­é­vé­ben volt egy meg­tor­­panás. Az elmúlt időszakban a kedvezőtlen inflá­ci­ós és kamat­kör­nye­zet­ben a családok óvatosabbak voltak a hitel­fel­vé­tel­lel, és sokuknál veszély­be került a családi költségvetés egyensúlya, mi­vel a megélhetési költ­­ségeik fedezésére többen elkezdték a megtaka­rí­tá­saikat felhasz­nál­ni. Az idei évben a csökkenő infláció és az alacso­nyabb kamatszintek ked­vező hatása már kompenzálta ezt, a mutató ér­té­ke újból javulni tudott a tavalyi év utolsó negyedévében. 2024 má­so­dik negyedévében az in­dex növekedésének oka nem a lakosság fizetési moráljának a romlása, hanem a követeléskezelőkhöz átadott szerző­dé­sek működésében beállt vál­tozások átvezetése volt.

A BVI-V index az egy ügyfélre vetített fizetési készséget mutatja a vál­lal­kozási szegmensben. Az állami programok a vállalatok részére po­zi­tív le­he­tő­séget hor­doztak. 2022 végéig a vállalkozások viselkedési in­dexe ja­vult is. A megfizethető támogatott finanszírozás, a korábbi hitelek ked­ve­zőbb kamatozású hitelre cserélése olyan lehetőség volt, amely sok vál­lalkozás helyzetét ja­­ví­tot­ta. A magas infláció, illetve a meg­emel­ke­dett energiaköltségek a vál­­lal­ko­zá­sok egy részénél komolyabb gondot okoz­tak, amely a vi­sel­ke­dé­si in­dexben is megmutatkozik. 2023 el­ső ne­gyed­évétől trend­for­duló volt, mivel öt negyedévnyi csökkenés után újra romlani kezdett a vállalkozások hitelezéssel kapcsolatos vi­sel­ke­dése. 2023 ne­gyedik negyedévében a negatív ten­den­cia megtorpant, a mu­ta­tó értékében minimális javulását láttuk, de az idei évben ismét romlott az index értéke. Ezt az okozta, hogy a vizsgált időszakban kis mértékben emelkedett azon szerződések da­rab­­száma, ahol az előírttal ellentétben nem csökkent a tőketartozás.